IJBC A-Z-ig

Mivel az IJBC véget ért tegnap, és már az AIM tárgyalójából írok - egy nem túl érdekes előadást hallgatva- gondoltam, megtöröm a napi beszámolók sorát, és megpróbálom összefoglalni nektek, hogy mi történt az elmúlt napokban.

Astrid és Marcos (a két IJR-unk) az IJR jelöltekkel együtt tervezte meg az együtt eltöltendő négy napot.

A fókusz a változáson, kihíváson, a CISV újragondolásán volt.

Ha voltatok már nemzetközi Work Shop-on, találkozón, tudjátok, hogy legkésőbb a második estére már mindenki teljesen rápörög a témákra, mindenki inspirált - tűz lobog a szemekben. Hát itt az IJBC-n, idén nem ez volt a helyzet....

A magyarázatot későbbre hagyom, de az érzelmi szálakat pengető motiválás helyett egy "hidegebb", intellektuálisabb megközelítéssel kellett együttműködnünk. Ez nem volt könnyű, mert a szokásos kreativitás-boost és lelkesedés helyett frusztráció és konfliktus uralta a lelkünket.

Összességében mégis hasznosnak ítéltem, mert a frusztráció-keltés célja az volt, hogy megtanuljuk megváltoztatni azt, amivel elégedetlenek vagyunk. A konfliktus célja az volt, hogy minél több nézőpontból megvizsgáljuk és megkérdőjelezzük (természetesen pozitív intencióval) a CISV-t, a tetteket, amikkel céljaink eléréséért dolgozunk.

Ez a metódus teljesen eltérő az általános szeretetteli, motiváló hangulaton alapuló közös munkától, és úgy hiszem, hogy ha nem is volt az összes session tökéletes, nagyon érdekes volt látni, hogy hogyan lehet kritikák mentén előrehaladni.

Nem voltam elégedett a hangulattal, nem lettem sokkal motiváltabb, viszont úgy éreztem, hogy ezek után sokkal könnyebb lesz folytatni az évközbeni munkát, mert nem lesz olyan nagy különbség a "tűz" intenzitása, nagysága között.

Az utolsó estén elbúcsúztunk a Senior IJR-tól, Astridtól - régi IJR-ok énekeltek neki (a My Way dallamára - Astrid's Way), majd beledobták a jacuzziba.